KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK

A közép-békési térség népi kultúrája az itt élő magyarok, szlovákok, románok, cigányok és németek békés együttélésének eredménye. Az együttélés tárgyi emlékei a megye múzeumaiban és tájházaiban láthatók. A népi építészet féltve őrzött kincsei több településen is fellelhetők. Ezeket az építményeket nem skanzenbe gyűjtve, hanem eredeti helyükön, általában tájházként vagy közösségi házként találhatja meg az érdeklődő. A hajdanán szükségből kialakult, helyben lelhető anyagokat felhasználó népi mesterségeket napjainkban inkább csak kedvtelésből űzik.
		Jantyik múzeum

Mindmáig megőrizték értéküket a nádból, szalmából, vesszőből, agyagból, különböző kézműves eljárásokkal, eszközökkel készült tárgyak. A nagyipari termelésre berendezkedett világunkban ezek a kézművesmunkák a népművészet rangjára emelkedtek. A szövött, hímzett textíliák, a fűzfavesszőből, gyékényből, szalmából, csuhéból font tárgyak, a mézeskalács figurák készítésének, a tojásfestésnek és a fafaragásnak ma is sok művelője van. A tánc az itt élő emberek számára a jeles és a sorsfordító napok természetes velejárója volt. Ezt a hagyományt a Békéscsabán működő Balassi Néptáncegyüttes és a gyulai Körös Táncegyüttes is őrzi. A népművészet és a kézművesség míves munkáinak gazdag gyűjteménye, a textíliák, fafaragások, kerámiák és bőrből készült dísztárgyak rendszeres nyári kiállításokon láthatók szerte a térségben a művelődési és tájházakban.

Békéscsabán a szlovák népművészet relikviáit a Szlovák Tájház, a népi építészet emlékeit a Békési úti épületegyüttes, a népi hagyományokat a Balassi táncegyüttes őrzi. A Munkácsy Mihály Múzeumban a magyar fazekasság és növényi ornamentikával ékesített szűrhímzések, textíliák legszebb példányai is fellelhetők. A város számos országos illetve nemzetközi rendezvénynek (kétévente megrendezésre kerülő Szólótáncfesztivál gyerek és felnőtt kategóriában, Megyei Táncháztalálkozó, Országos Textiles Konferencia és Kiállítás) ad otthont. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület a határon túli magyarok munkájának bevonásával nyaranta Békéscsabán Nemzetközi Népművészeti Tábort szervez.

Békés a kosárfonó népművészet és a mézeskalácsgyártás ismert központja. Jellemző még a szőnyegszövés, a békési szűrhímzés és napjainkban előtérbe került a gyékényfonás is. Minden év augusztusában itt rendezik meg a Csuta György Képzőművészeti alkotótábort. Említésre méltó a kétévente megrendezésre kerülő Népi Építészeti Tanácskozás, mely 20 éves múltra tekint vissza.

Évről évre képzőművészek sokasága vesz részt Gyula nyári alkotótáboraiban. A "Minden Magyarok Fesztiválja" kétévente kerül megrendezésre. Itt fellépnek a világ minden tájáról érkező magyar néptánccsoportok. A Gyulai Művésztelep és a Pedagógus Művésztelep országos rangot vívott ki. A román folklórba nyújt betekintést Gyulán a Pro Musica román nyelvű kórus. Repertoárjával és előadásaival segíti a helyi román kisebbség világi és egyházi hagyomány- és nyelvápolását is.

Térségi látnivalók

Békéscsaba különlegesen szép látnivalókkal szolgál az érdeklődőknek. A város központjában több jelentős műemlék és középület található.

A város főterén a Kossuth téren álló evangélikus nagytemplom klasszicizáló copf stílusban épült 1807-től 1824-ig Pumberger Ferenc, Czigler Antal és Hoffer Ferenc tervei alapján. Közép-Európa egyik legnagyobb, 6000 fő ülő-és állóhelyes evangélikus temploma, amelynek tornya hetven méter magas. Kiváló akusztikájának köszönhetően kedvelt helyszíne színvonalas komolyzenei koncerteknek.

A nagytemplommal szemben található az 1745-ben barokk stílusban, tűzfigyelő őrtoronnyal és búbos kemencés őrőrszobával megépített kistemplom, mely a megye egyik legrégibb épen maradt egyházi épülete. A nagy- és kistemplom meghatározó szimbólumává vált városunknak, a logónk is ezeket ábrázolja.

A Kossuth térről a Szent István tér felé haladva találjuk a piros téglablokkos kéttornyú katolikus templomot, mely mai formáját 1910-ben nyerte el.

	A belváros képét meghatározó Városháza a Szent István téren áll. 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi főépítész tervei alapján, romantikus stílusú homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Érdemes megtekinteni a Városháza dísztermét, valamint a rendezett belső udvaron található szomorúeperfákat is.
Városháza

A bejárat jobb oldalán emlékkő található, melyet 1993-ban a város újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából állítottak fel.

A belváros képét meghatározó Városháza a Szent István téren áll. 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi főépítész tervei alapján, romantikus stílusú homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Érdemes megtekinteni a Városháza dísztermét, valamint a rendezett belső udvaron található szomorúeperfákat is.

A bejárat jobb oldalán emlékkő található, melyet 1993-ban a város újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából állítottak fel.

A Városházával szemben 19. sz. második felének polgári hangulatát és a századforduló eleganciáját idéző Fiume Szálloda felújított épületét találjuk. Neoklasszicista stílusban épült 1867-1868-ban. Nevét a Nagyvárad-Fiume vasútvonalról kapta. Egy időben a Csaba Szálló nevet is viselte.

A szálló mellett, az Andrássy úti sétálóutcán található, az 1877-1879 között eklektikus stílusban épült, felújított Jókai Színház, látványos belső udvartérrel. Az emeleti Vigadó kiemelkedő kulturális és társadalmi események színtere. Állandó társulattal 1954-től rendelkezik.

Az Andrássy úton járva bizonyára feltűnik a látogatóknak az utca sétáló jellege, a sok virággal és a már magasra nőtt fákkal. Békéscsabára egyébként is jellemző a sok fa, szinte nincs olyan utca, ahol ne zöldellnének a különböző fajtájú fasorok.

Továbbhaladva a főutcán (egykor Vasút utca- az állomáshoz vezetett), a Korzó téren szökőkút színesíti a látnivalókat, a sétáló utca végén, a Petőfi téren, a 2001-ben avatott Angyalos kutat, jobb oldalon pedig bevásárlóközpontot, a Csaba Centert találjuk.

Érdekes látnivaló a Bartók Béla úti lakótelepi épületegyüttesben álló görögkeleti templom. Görög-román-szerb hívők építették 1837-38-ban. A templomot ma is díszíti a Siklóról hozott ikonosztáz, és román ortodox szertartásokat végeznek benne.

A város a honi szlovákság jelentős kulturális központja. A Szlovák Kultúra Házát 1996-ban alakították ki. Az épületben szálloda és étterem kapott helyet. A közeli Garay utcában várja a szlovák néphagyományok iránt érdeklődőket a Szlovák Tájház. Az előtornácos, úgynevezett "podsztyenás" lakóház a XIX. sz. szlovák lakáskultúra gazdag szín- és formavilágát mutatja be. Különlegessége a nyitott kémény, ahol a csabai kolbászt házilag konzerválták.

Hasonló jellegű épületegyüttest mentett meg a város a Békési úton, melyek ma közművelődési feladatokat látnak el. Itt találhatóak Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművész munkái, fából, fémből készített mesealakjai, valamint Lenkefi Konrád bábművész bábkiállítása.

A világhírű festőművészre Munkácsy Mihályra emlékeznek a klasszicista stílusú Omaszta-házban kialakított Munkácsy Emlékházban. A múlt század közepén épült műemlék jellegű kúriaépületben a festő munkásságának négy szakaszát bemutató kiállítás látható.

Az emlékháztól 500 méterre, a Széchenyi utcán található a Munkácsy Mihály Múzeum, amelynek állandó kiállításai a város történetéről, néprajzáról, kulturális és művészeti életéről adnak áttekintést. Nevét a híres festőművészről kapta, aki gyermekkorában itt élt a városban rokonainál, s inasként itt vette kezébe először az ecsetet.

Az Élővíz-csatorna partján álló István malomtól Gyula irányába a 44-es úton haladva jutunk el a Tanyamúzeumhoz. Békéscsaba környékén számtalan tanya volt, mely lakóházat és gazdasági épületet foglalt magába. Nagyon sok csabai ember aktív munkás éveit a tanyán töltötte, gazdálkodott, - s ha megöregedett, beköltözött a városi házába, s helyét a fiatal generáció foglalta el. A Tanyamúzeum mellett egy berendezett szélmalom található, bemutatva ezzel a gabona felhasználását, tárolását, feldolgozását.

A városi lakosok büszkék az Élővíz-csatornára, melyet a várost újratelepítő lakosok maguk ástak meg egyrészt a mocsarak lecsapolása érdekében, másrészt a település építkezéséhez szükséges fának a bihari hegyekből való leúsztatása céljából. Túlsó partját a szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival.

A Kisliget folytatása a hatalmas fákkal borított Széchenyi liget. Bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A természetvédelmi területté nyilvánított park egy szabadtéri színpadnak is otthont ad.

Az Erzsébethelynek (Jaminának) nevezett városrész katolikus temploma a második világháborúban elpusztult. Az új templomot 1993-ban adták át a híveknek. A Jézus Szíve Templom 500 m2-es secco-freskója, amely Pataky László alkotása, 530 alakot ábrázol, köztük nemcsak bibliai személyeket, hanem közismert történelmi, ismert közéleti és egyházi személyiségeket is.

A település mezővárosi korából fennmaradt alföldi parasztépület a Kinizsi utcában a Diáktanya. Az épület, mely ma kulturális központ, az 1860-70-es évtizedekben épített csabai paraszti klasszicista homlokzatú lakóház típusát is példázza.

Gyula idegenforgalmi központjában országos jelentőségű épületegyüttes található. A 15. században épült vár, a várfürdő és az Almássy- kastély. A vár Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A várral szemben található az egykori Almásy-kastély védett ősparkjában a várfürdő strandja és vízgyógyászati komplexuma. A 72 Celsius-fokos alkálihidrogén-karbonátos víz 2000 méter mélyből tör fel és kiválóan alkalmas különféle betegségek gyógyítására. Az emberléptékű kisváros idegenforgalmi látnivalói, nevezetességei között említhetjük még az 1840-ben alapított "Százéves Cukrászdát", az ennek szomszédságában lévő Ladics-házat, mely polgári életmódtörténeti múzeum. A Kohán Képtárban a Kossuth-díjas festőnek az emberi élet küzdelmét, harcát megörökítő műalkotásai láthatók, a városi képtárban zömmel múltszázad végi festmények gyűjteménye tekinthető meg. Lajos Ferenc és kortársai címmel grafikai kiállítás látható a volt pandúrlaktanya emeleti termeiben; az Erkel Emlékházban, a zeneköltő szülőházában Erkel életútját, munkásságát végigkísérő kiállítás tekinthető meg. A várostól mintegy négy kilométerre található tanyamúzeum a kisparaszti gazdaság használati eszközeinek bemutatásán túl szabadidős lovasprogramokat is kínál az idelátogatóknak.

Békés városa a Nagyalföldön fekszik, ott ahol a Körösök alakították a tájat, természeti értékei, földrajzi adottságokból eredő látnivalók is ebből adódnak. Békést bármelyik irányból megközelítve, jól látható a jegenyenyár szalagja, amely az Élővíz-csatorna kanyarulatait követi. A természeti látnivalók mellett a múlt értékei a város központjában találhatók. A Görögkeleti templom 1793-ban épült meg, mellette található a Zsinagóga, mely ma üzletházként üzemel. A Római Katolikus templom barokk épülete 1795-ben épült. A főoltár képét Dorfmeister művének vélik, a szentély mennyezet freskóit Vastag György készítette, alatta Orlai Petrics Soma egyik képe látható, valamint a stáció 13 képe is az ő keze munkája, a 14. kép Jantyik Mátyás műve. A templom mellett az 1824-ben klasszicista stílusban készült Márvány kereszt áll.

Közelében találjuk a város első 1912-ben fúrt Ártézi kútját.

Tovább haladva Nikéről, a győzelem istennőjéről elnevezett szobrot látjuk, valamint az 1956-os emlékművet. A copfstílusú Református templom 1734-ben épült, mai formáját 1905-ben kapta. A templommal szemben találhatók az I. és II. Világháborús emlékművek.
		Ártézi kút	Református templom	II. Világháborús emlékmű

Megemlítendő a Milleneumi emlékpark, a Kopjafák melyek az államalapítás ezredik évfordulója alkalmából készültek el. A Tiszántúl legnagyobb baptista gyülekezete is itt működik, a Teleky utcai modern imaházban.

Kirándulási lehetőségek

Kirándulási lehetőségeket tekintve, szép túrákat tehetünk gyalog, kerékpáron és vízen. A folyók töltéseit vagy ártereit végigjárva egyaránt részesülnek az aktív pihenés és a szép táj nyújtotta örömökben. Több körtúrán is részt vehetünk, bejárva a Körösök vidékét. A különböző irányú és távolságú túrák közül ajánljuk például a Békéscsaba- Póstelek- Gyula- Városerdő- Szanazug- Doboz- Békéscsaba kerékpáros túrát, melynek hossza 50-60 km. Aki inkább a gyalogtúrát részesíti előnyben részt vehet a 12 km-es Békéscsaba-Bandika-fa-Sikkony-Békés túrán. A kerékpáros utakat kedvelőknek jó hír, hogy Gyula és Szanazug között, valamint a Veszely csárda és Békéscsaba között a közelmúltban adták át a kerékpárutat.

Programok, eseménynaptár

Békéscsaba város, de a régió gazdasági életének is egyik legfontosabb eseménye a Csaba Expo. A gazdaságfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú eseménynek a Gyulára vezető 44-es út mentén felépített sportcsarnok ad otthont minden év júniusában. A kiállítás a szakmai programokon túl is sok érdekességet és gazdag kulturális programot kínál.

Békéscsaba történelmével, népéletével és iparosodásával erősen összeforr a kolbászkészítés. Ennek bemutatására vállalkozik a Kolbászfesztivál. A háromnapos rendezvényen az élelmiszeriparban dolgozók és a vendéglátósok mellett a helyi lakosok, sőt az országos politika ismert alakjai is megragadják a kolbásztöltőt.

A Városháza belső udvarában 1997 óta minden év nyarán neves művészek közreműködésével rendezik meg a Városházi Esték kulturális programsorozatot.A gyulai vár udvarán több mint 30 éve , 1964 óta rendezik meg minden nyáron a várszínházi előadásokat. A színház a rendszerváltás előtt a "másként gondolkodók" egyik alkotóműhelye volt. Az utóbbi tíz évben inkább fesztiváli hangulatúak a színházi előadások, de gazdagodott a bemutatott előadások műfaja is.

Békés életében a legnagyobb kulturális vonzerőt az 1976 óta folyamatos zenei rendezvény, a Békés-Tarhosi Zenei Napok jelentik. A rendezvénysorozatba szakmai és közönségprogramok tartoznak. A nagyközönség számára a tarhosi zenepavilonban, a békési műemlék református templomban, illetve a szabadtéren rendezett hangversenyek adnak maradandó élményt. A rendezvény keretében kórusvezetői tanfolyamokat is tartanak. A programsorozathoz kiállítások, zenei fórumok, író-olvasó találkozók kapcsolódnak.

forrás:http://kozep-bekes.celodin.hu/turizmus.htm